KöszöntÅ‘ helyett!

Már az építés alatt is, de elsÅ‘sorban a horgásztó elkészültét követÅ‘en ritka alkalom volt, hogy ne tapasztaljak meg számomra ismeretlen vagy elfeledett ”csodát”, melyet minden alkalommal más és más dologban véltem felfedezni. Öröm volt látni, ahogy a tómederben a víz elfoglalta jogos jussát és feltartóztathatatlanul duzzadt egyre magasabbra. A szemem láttára nap mint nap változott a táj és mire megszokhattam volna elkészült a tó. Megjelentek és birtokba vették otthonukat parányi kis élÅ‘lények, a semmibÅ‘l bújtak elÅ‘ vízinövények és érkeztek fáradt madarak megpihenni. Soha nem felejtem el az elsÅ‘ vihart a tavon, mely félelmetes, de egyben gyönyörű látvány volt. Vagy az elsÅ‘ naplementét, mely vörös színbe borította az eget és vizet.

Mára pedig halak sokszínű sokasága kápráztatja el a figyelmes szemlélÅ‘t, mikor ugrásaik nyomán fodrot csalnak a horgásztó vizére.

Kívánom mindenkinek, hogy ugyanaz az érzés kerítse hatalmába látogatásakor, mely engem is számtalanszor megragadott. Horgászatuk és pihenésük alatt éljék át Önök is ugyanazt a „csodát” mint amit én is átéltem a tó születésekor.

Üdvözlettel: